A másik osztályozó elv a tolmácsolás funkciója, eszerint Harris megkülönbözteti a konferenciatolmácsolást, a bírósági („court”), a katonai („military”) és a kísérő („escort”) tolmácsolást. Ezek mindegyike további alfajtákra bontható (Harris 1994).

ungarisch deutsch dolmetscher wien

A tolmácsolási események jellemzésének szempontjai

Az egyes tolmácsolási események között számos szempont alapján lehet különbséget tenni. Ezek a szempontok azonban többnyire nem határozhatók meg kétpólusúan, sokkal inkább egy skálán ábrázolhatók, attól függően, milyen erősen határoznak meg egy tolmácsolási eseményt. Ennek ábrázolására tesz kísérletet a bolgár Alexieva (1997), aki tipológiáját multiparaméteres tipológiának nevezi, és a tolmácsolási eseményt hat paraméter alapján határozza meg.

tolmács dolmetscher

Az első paraméter a tolmácsolás módja (szimultán, fülbesúgás, konszekutív, liaison). Mint már említettük, az esemény jellege előrevetítheti a tolmácsolás módját. Többnyelvű nemzetközi konferenciákon elengedhetetlen a szinkrontolmács-berendezés, konszekutív tolmácsolással a konferenciák ma már elképzelhetetlenek lennének. A diplomáciában és a protokolláris eseményeken, mint a kitüntetés-átadás, megnyitó, pohárköszöntő stb., általában a hosszúszakaszos konszekutív tolmácsolás a jellemző. A menekültügyben, a bíróságokon a gyors váltású kérdésfelelet játék, a tipikus összekötő (liaison) tolmácsolás a jellemző. tolmácsolás német Ha valamely rendezvényen csak egy vagy két külföldi vesz részt, általában a fülbesúgásos tolmácsolást alkalmazzák, ami nagyjából megfelel a berendezés nélküli szinkrontolmácsolásnak, de általában sokkal fárasztóbb. A sok vegyes vállalat megjelenésével a gazdasági életben különösen megnőtt a fülbesúgásos tolmácsolási megbízások száma, hiszen a gazdasági társaságok közgyűlésein, igazgatósági és felügyelőbizottsági ülésein mindig jelen vannak a külföldi résztulajdonos képviselői is, akik mögött általában ott ül a tolmács, és fülbesúgva tolmácsolja az elhangzottakat, illetve konszekutív tolmácsolást végez, ha az illető célnyelvi partner szólásra jelentkezik.

ungarisch budapest dolmetscher

A második paramétert az események szereplőinek, a kommunikációs partnereknek a viszonya jelenti. Alapvetően meghatározó a kulturális közelségük, ami a legjobban szintén egy skálán ábrázolható. Nyilvánvalóan a magyar és német üzleti partnerek kulturálisan közelebb állnak egymáshoz, mint a magyar hatóság képviselője és a zöld határon elfogott afgán menekült. Mivel a tolmács egyben az interkulturális kommunikáció szakembere is, valószínűleg a kulturálisan távolabb partnerek közötti tolmácsoláskor több implicit állítást kell mindkét irányban explicitálnia, bővebben kifejtenie.

A kommunikációs partnerek egymáshoz viszonyított státusza szintén meghatározó a tolmácsolás szempontjából. Másképpen tolmácsolunk egyenrangú felek között, mint egymás alá- és fölérendelt partnerek esetében. A külföldi gyárigazgató más szókinccsel, más kifejezésekkel beszélget partnerével, a magyar gyárigazgatóval, mint a munkásokkal, akikkel a gyárlátogatás során találkozik.

Fontos tudnia a tolmácsnak azt is, milyen előzetes információs szinttel, általános és szakmai tudással rendelkeznek a partnerek. dolmetscher ungarisch
Minden új lesz számukra, ami a tolmácsolási eseményen elhangzik, vagy csak bizonyos részletek jelentenek majd számukra új információt? Ezeket az információkat nyilvánvalóan különös gonddal kell tolmácsolni. Más és más a kommunikációs helyzet aszerint, hogy szakember tárgyal szakemberrel, szakember a nem szakemberrel, vagy éppen két nem szakember valamilyen szakmai kérdésről, pl. egy amerikai és egy magyar titkárnő a két ország jövedelemadó-rendszere közötti különbségekről.

német tolmács budapest

A gyakorlatban számos példát találunk arra, hogy a partnerek nem célirányosan kommunikálnak. Sokszor előfordul, hogy szakemberek úgy szólnak laikusokhoz, mintha azok is szakemberek lennének, jellemző ez például orvosokra, akik a betegnek úgy írják le a diagnózist, mintha ők is orvosok lennének, vagy a tudós ismeretterjesztő ifjúsági előadáson úgy beszél, mintha külföldi kollegájának mesélne kísérleteiről. A tolmács ilyenkor mindig dilemma előtt áll. Megteheti-e, hogy átalakítja az elhangzottakat a célnyelvi hallgatóság tudás- és információszintjének megfelelően, vagy pedig ragaszkodnia kell az elhangzott szöveghez, noha tudja, hogy a közönség nem fogja érteni az elhangzottakat, és talán még őt is hibáztathatja majd azért, hogy nem értette meg az előadást.